Hévízi betlehemes
Bevonulás (ének): Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.
Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.
Isten-dicséretre
Mégis csak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.
Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.
Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.
Így dúdolgatok én
Gyermekhittel bátran
Kettőezeröt évnek
Szép karácsonyában.
Köszöntő:
Ének: Lágyan hull a hó…
Narrátor: Most, hogy szenteste egyre közeledik,
Az ember szíve jósággal megtelik.
Gondoljunk hát mi is a kis Jézuskára,
Aki szeretetet hozott a világra.
Ének: Harangszó
Narrátor: Volt egyszer egy kicsi város, (Szűz Mária
Magas hegyekkel határos. letérdel, imádkozik)
Názáret volt annak neve.
Egy szelíd Szűz lakott benne.
Mária, mert így nevezték,
Imában tölt reggelt, s estét.
Amikor Isten elérkezettnek látta az időt,
Hogy terve valóra váljon, így szólt:
Isten: Ahogy pirkad az éghatár, s felhőn átsüt a sugár,
Úgy ragyogjon át a ködön emberszívben szent öröm.
Segítek az emberen, emberré lesz Gyermekem.
Hű segítőm, Gábriel!
Gábriel: Szólítottál, Istenem?!
Isten: Íme, útra küldelek.
Gábriel: Mondd meg, Uram mit tegyek!
Isten: Lelke tiszta, hófehér, hozzá senki föl nem ér.
Emberek közt mása nincs, élte féltett, drága kincs.
Földnek, égnek csillaga, Názáretben: Mária.
Íme, hozzá küldelek, veled néki üzenek.
Vidd a nagy hírt, Gábriel!
Gábriel: Amint mondod, úgy teszem.
Ének: Ave Maria, gratia plena (ifjúsági)
Gábriel: Földnek, égnek csillaga, üdvözlégy, ó, Mária.
Rád hasonló senki sincs, élted féltett, drága kincs.
Mária: Üdvözleted mit jelent?
Gábriel: Rád tekintett Istened.
Örömhír zeng most feléd,
Messiás a földre lép.
Isten jő az emberért,
Édesanyja, ím Te légy!
Mária: Nagy vagy, jó vagy, Istenem!
Gábriel: Kisfiad lesz Istened,
Urad, aki gyermeked.
Amikor majd kebleden
Kicsi szíve megpihen,
Szelíd szóval ajkadon
Így szólítsd majd: Jézusom.
Mária: Hogy valósul mind ez meg?
Gábriel: A Szentlélek erejéből történik meg mindez.
Mária: Ahogy mondtad, úgy legyen.
Narrátor: Múlóban az éjszaka, felcsendül az Úr szava:
Isten: Mire vártak századok, Fiam szíve feldobog.
Tervem kész, s megengedem. Többi múljék emberen.
Betlehemben szülje meg Mária a gyermeket.
Egyengesse tervemet, a császári rendelet.
Narrátor: Már az időben Augusztus császár népszámlálást
Rendelt el az egész földkerekségen.
(trombita)
Augusztus: Én, Augusztus császár, megparancsolom birodalmam
Összes népének, a latinoknak, a görögöknek és az
Összes idegeneknek, hogy jelentkezzenek összeírásra!
(dobpergés)
Mindenkinek abba a városba kell mennie, ahonnan az
Ő és családja származott!
Az összeíráskor vallja be összes vagyonát, földjét és
Szamarát!
(dobpergés)
Amennyiben a legfőbb császári parancsnak bárki is
Merészelne ellentmondani, ellenszegülni vagy pedig
Hamis bevallással császári rendeletet megszegni,
Szigorúan büntessék meg: vegyék el minden
Vagyonát, földjét és szamarát.
(dobpergés)
Őt magát pedig negyven ütéssel büntessék meg, ezzel
Emlékeztessék, hogy birodalmamban a legfőbb Úr
Én vagyok, a császár!
(dobpergés)
Kelt Rómában, a város alapításának763-ik
Esztendejében saját aláírásommal.
Augusztus császár!
(dobpergés)
Narrátor: József Dávid családjából származott.
Elindult Betlehembe, hogy feljegyeztesse magát
Feleségével, Máriával.
Ének: Ave Maria …. (egy soros)
Mária: Végre itt van Betlehem,
Megérkeztünk Józsefem.
Bár nem jókor jött a hír,
Hogy a császár összeír.
Írnok: Neve?
Férfi: Simon.
Írnok: Hol lakik?
Férfi: Betszaidában, a Genezáreti –tó, a nagy víz mellett.
Írnok: Foglalkozása?
Férfi: Halász vagyok, Uram.
Írnok: Gyermekei?
Férfi: Juszuf, Simon meg Dávid.
Írnok: Földje, vagyona van-e?
Férfi: Nincs nekem sem földem, sem vagyonom.
De az egész Galileai-tenger az enyém, mert teremtő
Atyánk abba sok halat adott.
(József és Mária érkezik.)
József: Parancsolatjára Augusztus császárnak, jöttünk
Betlehembe, a beíratásra, hogy nevünk be legyen
Írva a császár könyvébe.
Írnok: Hogy hívják magát?
József: József az én nevem, Dávid házából való vagyok.
Írnok: Ahá! Szóval maga királyi származású!
Akkor magának bizonyára sok vagyona van.
József: Nincs nekem, kérem. Szegény ember vagyok.
Írnok: Majd meglátjuk! Őszintén valljon be mindent!
Mert tudja, hogy a császár rendelete bünteti azokat,
Akik valótlan adatokat vallanak be.
József: Őszintén mondtam azt is, hogy királyi őseim voltak.
Dávid nemzetségéből valók vagyunk. Őseim innen
Betlehemből valók. Én is innen való vagyok, de a
Munkám miatt mentem Názáretbe.
Írnok: És mi a foglalkozása?
József: Ács ember vagyok, kérem.
Írnok: Földje van-e és mennyi?
József: Nekem nincs földem, mert iparos ember vagyok.
Írnok: Hát lova, tehene, szamara van-e?
József: Csak egy szamaram van, amely hozta a csomagunkat.
Írnok: Hogy hívják a feleségét?
József: Máriának hívják. Íme, ő is velem jött, hiszen hogy is
Hagyhattam volna egyedül Názáretben? Meg aztán
Az ő rokonai is itt vannak.
Írnok: Emberek! Mára befejeztük az összeírást.
Ha ma nem kerültek sorra, holnap jöjjenek!
József: Négy nap hosszú út után
Egy dolog maradt csupán.
Találni egy jó helyet,
Hol a vándor ellehet.
Mária: Túlzsúfolt a szálloda,
Hiába mennénk oda.
Hol lakik itt rokonod?
Inkább nála kopogok.
Narrátor: Karácsonynak éjszakáján,
Kopogtatnak minden portán.
De a város telis-tele,
Szegényeknek nincsen helye.
József: (kopogtat) Nagyon kérem, jó uram,
Hogyha egy kis szíve van,
Fogadjon be éjjelre,
Ha nem lennénk terhére.
1. Gazda: Hogy gondolja, jó uram,
Késő este felzavar.
Erre vártam, másra sem.
Tűnjön innen rögtön el!
József: Mondd, Mária mit tegyek?
(továbbmennek)
József: (kopogtat) Megbocsáss már nékünk kedves házigazda
Augusztus császárnak parancsolatára
Názáretből jöttünk az összeírásra.
Talán befogadnál ezen éjszakára.
2. Gazda: Eredj csak utadra, szállást tőlem nem kapsz!
Ha mindjárt a város piacán meg is fagysz!
1. Pásztor: Van egy barlang valahol,
Hogyha kicsit gyalogoltok.
Város szélén bal felől,
Ne féljetek semmitől!!
Narrátor: József és Mária mindent úgy talált,
Ahogyan a pásztor mondta.
Mária megszülte egyszülött Fiát,
Pólyába takarta és jászolba fektette.
Ének: Örvendj világ….. (1-2. vssz.)
Narrátor: Ezalatt a mezőn csodás dolgok történtek.
2. Pásztor: Ej, de szép az égbolt, ma szebben ragyognak a
csillagok.
3. Pásztor: Úgy látszik, kifényesítettek minden csillagot az
angyalok.
4. Pásztor: Istenünk, köszönjük neked ezt a csillagos
éjszakát.
5. Pásztor: Tudjátok mit? Inkább pihenjünk le!
Csendes minden, felhő sincsen,
Csak a város a sok néptől kavarog.
6. Pásztor: Nem tudom a császár minek rendelte el,
Hogy gyorsan mindenkit most összeírni kell?
Tán új adót akar kivetni a népre?
Akkor rögtön megyünk innét más vidékre.
7. Pásztor: Aludjatok pásztortársak lágyan, csendesen.
Álom szárnyán a lélek száll.
És kinyílik a csillagos Menny.
Kire várunk oly epedve négyezer éve,
Küldd le nekünk küldd le Isten
Megvátónkat bűnös földünkre!
Bojtár: Az bizony jó lenne,
Ha mi azt megérnénk!
Én bíz’ hogy meglássam,
Mérföldeket mennék!
Narrátor: A pásztorok nyugovóra tértek.
Egyszerre leszállott hozzájuk az Úr angyala
És nagy fényesség lett körülöttük…..
Gábriel: Itt az Úrnak angyala …. (ének)
1. Pásztor: Ki az?
2. Pásztor: Mi az?
Angyalok: Dicsőség, mennyben az Istennek (1-2. vssz.)
3. Pásztor: Hej , pásztorok, álmodtunk tán?
Angyalsereg járt a pusztán.
4. Pásztor: Istenem, teremtőm, sok évet megértem,
De hogy angyalt lássak, sohasem reméltem.
5. Pásztor: Ti is láttátok az angyalokat?
6. Pásztor: Még az éneküket is hallottuk.
7. Pásztor: Azt mondták, megszületett a Messiás,
Betlehemben, jászolban fekszik.
Bojtár: Nézzétek csak, fenn az égen,
Most gyúlt ki egy csillag éppen! (mutatja)
Tyű de fényes, hogy integet,
Menjünk, ez majd elvezet.
Ének: Jöjjetek ó hívek.. (1-2. vssz.)
Narrátor: A pásztorok elsiettek,
Megkeresni a kisdedet.
E közben napkelet felől,
Három király – Gáspár elől
Aztán Menyhért s Boldizsár,
Ajándékkal indul már.
Csillag: Siessetek már!
Boldizsár: Nem bírunk olyan gyorsan.
Csillag: Na mi lesz, gyerünk!
Menyhért: Várj egy kicsit, lassabban menj!
(a királyok elmennek)
Ének: A három királyok
(Heródes palotája)
Gáspár: Megállt a csillag. Egy palota előtt.
Menyhért: Menjünk be, nézzük meg ki lakik benne!
Heródes: Mi az? Hol az őrség? Katonáim!
Katona: Felség, itt vannak a királyok!
Heródes: Jöjjenek be!
Térjetek be palotámba, pihenjetek egy kicsit!
Királyok: Üdvözlégy, jó király!
Heródes: Legyetek üdvözölve. Kik vagytok és mit akartok?
Királyok: Bölcsek vagyunk, napkeletről jöttünk.
Gáspár: Nevem Gáspár. (meghajol)
Menyhért: Én Menyhért, szerecsen király vagyok. (meghajol)
Boldizsár: Az én nevem Boldizsár. (meghajol)
Királyok: A zsidók újszülött királyát keressük.
Heródes: Úgy tudom, a zsidók királya én vagyok.
(magára mutat)
Menyhért: Talán az utódod csillagát láttuk felemelkedni.
Heródes: Az utódomét? És velem mi lesz? (megijed)
Menyhért: Nem tudjuk ó király. Az égi jelek csak az újszülött
Gyermekről adnak hírt.
Heródes: Háljatok meg városomban, addig én megtudakolom,
Hol találjátok.
Gáspár: Köszönjük, ó király.
Heródes: Miért keresitek Jeruzsálemben az új királyt?
Boldizsár: Szép jelünk, a csodálatos csillag ide vezérelt
Bennünket. Ahogy ideértünk, eltűnt a csillag is.
Ezért keressük itt az újszülött királyt.
(a királyok elmennek)
Heródes: Írnokok! Ki az?
I. Írnok: Megkeressük!
Heródes: Gyerünk! Gyerünk!
II. Írnok: Megvan!
I. Írnok: Igen! Megtaláltuk!
II. Írnok: Az újszülött csillaga az, amit Dániel próféta
Látott álmában. Ő a Megváltó, a Messiás!
I. Írnok: Ő hoz a földre békét és boldogságot.
Heródes: Mekkora veszedelem! A zsidók királya én vagyok,
És én is maradok. Azt a gyermeket megöletem!
Csillag: Ébresztő!
Menyhért: Elindult a csillag!
(A királyok Heródes elémennek)
Királyok: Üdvözlégy, jó király!
Heródes: Látjátok bölcsek, mindent megtettem, de az
Újszülött zsidó királyt itt nem találhatjátok.
Menjetek Betlehembe, de hogy ott hol találjátok,
Azt senki sem tudja.
Boldizsár: Köszönjük, ó király!
Heródes: Hallottátok jámbor férfiak? Amint hallottátok,
A szerint cselekedjetek. Menjetek Betlehembe,
Kérdezősködjetek szorgalmasan a gyermek
felől.
Ja, és várjatok! Ha megtaláltátok, gyertek
Vissza, és mondjátok meg nekem is hol talál-
hatom. Én is szeretnék hódolni neki.
(a királyok elmennek)
Narrátor: Betlehemi istállóban
Szalmán fekszik ágy helyett,
S szendereg egy kisgyerek.
Pólyával betakarja,
Énekével elringatja
Édesanyja: Mária.
Mária: Édes álmot, jó éjt.. (ének)
Narrátor: Érkeznek a pásztorok,
Tiszta szemük hogy ragyog.
Megpillantják Máriát,
Karján édes kisfiát.
Ének: A kis Jézus megszületett… 1-2. vssz.
1. Pásztor: Áldott kis Messiás, életünk reménye!
Először köszönt a pásztorok hű népe.
3. Pásztor: Üdvözlünk nagy Király,
Világ Megváltója!
Kis báránykát hoztam,
Vedd szívesen tőlem.
Az egész világnál
Drágább vagy te nékem!
5. Pásztor: Tied e kerek sajt.
Kicsi jézus, nézd meg!
A legszebb, legfrissebb,
Én ezt hoztam néked.
7. Pásztor: Szorgalmas méhecske
Gyűjtötte e mézet!
Kicsike Jézuskám,
Én ezt hoztam néked.
Bojtár: Édes kis Jézuskám,
Én legkisebb vagyok.
Semmim, semmim sincsen,
De szeretlek nagyon!
Fogadd el, Jézuskám
Szerető szívemet.
Érted dobog mindig
Ameddig csak élek!
1. Angyal: Üdvözlégy kis Jézuska,
Üdvözlégy ó kisbaba,
Mért fekszel a jászolban,
Szegényes istállóban?
2. Angyal: Hol a fényes palota,
Hol a kényes nyoszolya?
Hol a lépes mézecske?
Vajjal mázolt köcsöge?
3. Angyal: Ó, ha Magyarországban,
Hévíz-fürdő városban
Jöttél volna világra,
Akadnál jobb országra.
4. Angyal: Mert adnánk jó mézecskét,
Vajat, édes tejecskét.
Szükségedet megszánnánk.
Párnácskánkba takarnánk.
József: Ó, Istenem! Köszönöm, hogy megengedted
Ezt a napot érnem.
De mintha idegenek közelednének,
Vajon kik lehetnek és honnan jöttek?
Boldizsár: Hol van a zsidók újszülött királya?
Láttuk csillagát, eljöttünk imádni.
Menyhért: Messzi földről jöttünk, csillagfényt követtünk,
Jákob országában új királyt kerestünk.
Gáspár: Célnál vagyunk!
Gáspár király az én nevem,
Nagy messziről útra keltem.
Addig járom ezt a pusztát,
Míg meglátom a Jézuskát.
Vegyük hát le koronánkat,
Úgy köszöntsük Jézuskánkat!
Ének: Ó, áldott éj…. (1-2. vssz.)
Menyhért: Ó, szép Jézus a jászolban!
Íme én tömjént hoztam:
Mert Istenem vagy Te nekem,
Kit imádnak földön-égen.
Adjad kérlek, hogy mint illik,
Imádjalak most is mindig.
Adjad azt is: imádságom,
Mint a tömjén égbe szálljon.
(leteszi az ajándékot)
Boldizsár: Ó, szép Jézus!Gyönge Gyermek,
Én mirhával jelentem meg,
Mert Megváltóm vagy, ki szenved
Miérettünk sok keservet.
Ezt jelenti ím a mirha.
Prófétáknál meg van írva!
Egyet kérek én is engedd:
Békén tűrjem a keservet.
(leteszi az ajándékot)
Gáspár. Ó, szép Jézus! Hogyha szabad,
Adok, íme színaranyat.
Mert királyom vagy te nekem
Uralkodol földön-égen.
Adjad, kérlek, hogy mint illik,
Szeresselek örökmindig.
Adjad azt is: szeretetem
Mint az arany tiszta legyen!
(leteszi az ajándékot)
Ének: Csendes éj… (1-2-3. vssz.)
5. Angyal: A kis jézus áldott születésén
Együtt örültetek velünk.
Fogadjátok e nagy jóságtokért
A mi hálás köszönetünk!
A Jó Isten, oda fönn az égben,
Ne feledjen el titeket.
Adjon nektek boldogsággal teljes,
Vidám karácsonyi ünnepeket!
Mindenki: Gyermekszívvel, szeretettel kívánunk
Nagyon boldog karácsonyestét!
