Közélet keresztény szemmel: mindennapi.hu

A mindennapi.hu egy civil kezdeményezés, független mindenféle politikai erőtől, a valóságot láttatja keresztény szemmel, de ateistáknak is szól – jelentette ki Balavány György főszerkesztő a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Arra a felvetésre, hogy az orgánum mennyiben tekinthető függetlennek, miután Balogh Zoltán kormánytag is blogot ír azon, a főszerkesztő azt mondta: ő nem politikusi minőségben, hanem mint hiteles keresztényi közember szerepel az oldalon. (Blogot ír az oldalon Süveges Gergő is, a Ma reggel egyik műsorvezetője is.)

Balavány György elmondta, hogy az indulást követő első két napban magas látogatottságot mértek, és reményeit fejezte ki, hogy a szájt később alapja lehet egy rádiónak, egy televíziónak. Elárulta azt is, hogy a legfőbb támogatójuk egy keresztény elkötelezettségű vállalkozó, aki két évre biztosította a financiális hátteret, példát mutatva ezzel.

A főszerkesztő úgy vélte: fájó hiány van olyan közéleti portálból, mely sem nem kormánypárti, sem nem ellenzéki, hanem egy szilárd értékrend mentén elemzi a közéleti eseményeket.

Leszögezte: a szoros értelemben vett hírversenybe nem szállnak be, de aktuális háttéranyagokat olvashatnak az oldalon.

A honlap sajtóanyagából:

2010. október 23. Corvin köz

Szemléletváltás – nem csak az online újságírásban. Október 23-án startol el a mindennapi.hu keresztény portál, amely új színt és megközelítést visz a magyar digitális tartalmak közé.  

A honlap híreket, hírekhez kapcsolódó háttéranyagokat, blogokat, fórumokat tartalmaz.

Szakmai színvonalát az elsővonalas médiában edződött szerkesztői, újságírói csapat biztosítja. A szöveges tartalom mellett hangsúlyos szerepet kapnak a multimédiás alkalmazások is. Naponta minimum nyolc-tíz új, izgalmas anyag fog megjelenni a lapban – vagyis kétóránként egy.  

A blogok szerzői neves hívő közéleti személyiségek (Balog Zoltán, Böjte Csaba, Süveges Gergő, Szabados Ádám, Szenczy Sándor, Szeverényi János, Visky András), akik heti egy rövid bejegyzéssel gazdagítják a honlapot. Nem lelki elmélkedés, nem megtérésre hívás, hanem keresztény szellemiségű hozzászólás egy-egy aktuális kérdéshez.

A vasárnapi számot a lelki anyagok uralják. 

Az induló portál keresztény, emellett közérthető és közérdekű. Civil kezdeményezés, azaz nem függ sem politikai pártoktól, sem a hozzájuk tartozó pénzügyi érdekköröktől. Függetlenségét felekezetekkel szemben is szeretné megtartani. A közéleti honlap elsősorban nem hitként, hanem világszemléletként tekint a kereszténységre. Minden aktualitást ezen a szemléleten keresztül értékel és közvetít. 

A mindennapi.hu alapítója az Élő Szó Az Igazságos Társadalomért Alapítvány. Az alapító Galambos László vállalkozó. Az alapítvány képviselője és a portál főszerkesztője Balavány György, író, újságíró.

Az alapítvány kuratóriuma áll őrt a honlap függetlensége, s a keresztény szemlélet hitelessége fölött. A kuratórium tagjai: Balog Zoltán, református teológus; Fűtő Róbert, misszionárius, presbiteriánus lelkész; Szenczy Sándor, baptista lelkész; Szeverényi János, evangélikus lelkész; Visky András, költő, író, rendező, dramaturg. 

A honlap közösségét úgy szervezzük, hogy később akár keresztény kiadó, filmstúdió, szabadegyetem, tévé és rádióadó is kialakulhasson ennek alapján – vagyis arra törekszünk, hogy minden eszközzel építsük Isten országát, hirdetve az evangéliumot, a szó és a tett egységében. Ennek első lépése a Mindennapi Ütközések Konferencia december 17-18-án, amelyen arra a kérdésre keressük a választ, hogy létezik-e a keresztény kirekesztés. 

Kik vagyunk?

A mindennapi.hu keresztény közéleti portál, amely nem ismer tabutémákat és túl kényes kérdést. Az élet minden területével foglalkozunk, mert szerintünk Jézus Krisztus is ezt teszi. 

A szerkesztőség fenntartja a függetlenségét, mind a politikai pártoktól, mind a hozzájuk tartozó pénzügyi érdekköröktől. Függetlenek kívánunk maradni a felekezetektől is. A szerkesztőség tagjai különféle egyházakból valók, számukra a közös teológiai keret az egyetemes apostoli hitvallás jelenti. „A lényeges dolgokban egység, a kevésbé lényegesekben szabadság, de mindenekben szeretet” reformátori elvét valljuk.  Ezen felül semmilyen felekezet-specifikus törekvést nem támogatunk. Nyitottak vagyunk azonban az építő és tiszteletteljes vitára.   

Az újságírói semlegesség mítoszát nem tartjuk fenn, hanem beismerjük és örömmel vállaljuk keresztény elfogultságunkat. 

Háromféle megközelítésből szemléljük a jelenségeket:

– Amit igenlünk és támogatunk  (pl. a család védelme, szociális gondoskodás, a társadalom életében való felelős részvétel, hatékony igazságszolgáltatás stb.) 

– Amit ellenzünk és kritizálunk (pl. erotika kiállítás, prostitúció, kizsákmányolás, környezetrombolás, a lokális közösségek szétverése stb.)

–  Amivel kapcsolatban keressük a helyes választ (pl. a marihuánafogyasztás büntetése, a torrentezés, a melegfelvonulás stb.)  

Az újságírói semlegesség mítoszát nem tartjuk fenn, beismerjük és örömmel vállaljuk keresztény elfogultságunkat. A szerkesztőség tagjai a keresztény világkép, erkölcs és etika értékeihez igazodnak, önként és örömmel.  

(Teológiai háttér: A szemléletünknek talán legpontosabb kifejezése az „evangéliumi keresztény”. Ennek alapján minden felekezet minden tagjával együtt tudunk működni, aki a Szentháromság Istenben hisz, és Jézus Krisztust, az Isten Fiát megváltónak tekinti. Együtt szolgálhatunk reformátusokkal, evangélikusokkal, római és görög katolikusokkal, ortodoxokkal és baptistákkal éppúgy, mint a virágzó evangelikál (ún. szabadkeresztény) mozgalom minden olyan gyülekezetével, amelyik teológiájában és gyakorlatában nem szélsőséges vagy botrányos. Ugyanakkor úgy gondoljuk, a történelmi egyházakat a hagyományaik, társadalmi súlyuk és szerepvállalásuk miatt kiemelt tisztelet illeti.

 A hitünk kereteit és foglalatát jól kifejezi az apostoli hitvallásnak az a formája, amely mindegyik keresztény felekezet számára elfogadott:

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban; aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától; szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül; fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben.
Hiszem az egyetemes Anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát; a test feltámadását és az örök életet. Ámen. 

A kálvini teológiai hagyomány megegyezik az ősegyház több nagy tanítójával abban, hogy a a kereszténységet nem csupán hitnek, hanem komplex világszemléletnek is tekinti.  A keresztyén világszemlélet öt fő elvre épül.

1. Teremtés: Isten alkotott minden létező dolgot. Az embert arra teremtette, hogy mindezt megismerje, az Ő nevében bölcsen uralkodjon, és örvendezzen a vele való közösségben.

2. Bűnbeesés: Az emberiség Ádámban megtagadta az engedelmességet, ezért mind az ember, mind a világ megromlott – ennek következménye a szenvedés és a halál. A bűn miatt a dolgok nem olyanok, amilyennek lenniük kellene.

3. Megváltás: Isten azonban elküldte egyszülött Fiát, Jézust, aki az elveszett állapotból tulajdon vérén megváltotta a benne hívőket.

4. Helyreállítás: Jézus feltámadásával megkezdődött a világ helyreállítása, s e munkát Isten azóta is végzi. A hívők missziói küldetéséhez tartozik, hogy miközben szavaikkal bizonyságot tesznek Jézusról, tetteikkel a megromlott világ helyreállításán munkálkodjanak.

5. Megdicsőülés: Végül Isten újjáteremti a világot: az idők végén befejezi a helyreállítás nagy művét. A megújult világban a megváltottak örök boldogságban élnek, és Isten királyi uralmában részesednek majd.  

E szemlélet alapján értjük meg a minket körülvevő valóságot. Így látjuk meg, hogy mi a mindenség eredete és alkotójának célja, s azt is, hogy miben áll a személyes kötődésünk mindehhez. Ezek alapján találjuk meg életünk és tevékenységeink értelmét. Hisszük, hogy a biblikus evangéliumi szemlélet jó és érvényes gyakorlati válaszokat kínál a napjaink minden kérdésére, kihívására.  Ugyanakkor nem osztozunk a neoprotestáns talajon virágzó radikális diszpenzacionalizmusban, amely a ló túloldalára átesve minden aktuális történést a bibliai utolsó idők jeleként akar értelmezni. 

A közéleti honlap elsősorban nem hitként, hanem világszemléletként tekint a kereszténységre. Minden aktualitást a „hit szemüvegén” keresztül értékel.

Ugyanakkor napjaink eszmei-spirituális zsibvására közepette szükség van bizonyos határok meghúzására. A keresztény weboldal nem támogat, sőt következetes kritikával illet minden okkult-ezotérikus törekvést, destruktív szektát, álegyházat, sőt az ősmagyar-neopogány tendenciákat is. Különösen a természetfeletti, csodálatos megtapasztalásokat ígérő „pszichobizniszt.” (Agykontroll, jóga, reiki stb.) ) 

Alapelvek: 

– őszinteség:  az igazságról dialektikusan beszélünk, több nézőpontot hitelesen megmutatva;

– provokatív hangvétel: kertelés nélkül, politikai, vallásos, társadalmi mítoszokat figyelmen kívül hagyva tárgyaljuk az aktualitásokat;

– minőség: ara törekszünk, hogy portál külleme és összhatása olvasóbarát,  a megjelenő anyagok szakmai minősége magas színvonalú legyen;

– újszerűség: jól működő ötletek, kreativitás;

– szellemesség: derűs, olykor ironikus a hangvételünk, mivel jókedvünk van;

– közös gondolkozás: az olvasót töprengésre késztetjük, és bevonjuk a szerkesztésbe. 

Jellemzőnk a civil szemlélet. Fontosnak tartjuk a lokális és természeti értékek védelmét, az erkölcsös, értékközpontú gazdasági és kulturális környezet megteremtését. A mindennapi.hu a szolidaritás és a szociális piacgazdaság, valamint az egyéni és közösségi  felelősségvállalás híve.  

Kik állnak mögöttünk?

A mindennapi.hu alapítója az Élő Szó Az Igazságos Társadalomért Alapítvány. 
Alapító: Galambos László informatikai vállalkozó, 1976-ban született Budapesten. Tizennégy esztendős korában vesztette el édesapját, ami meghatározó élménye volt az istenkeresésben. Informatikai ötletei révén már húszéves korában egy jó futó cég ügyvezetője volt, de egyre inkább meggyőződésé vált, hogy a pénz és a karrier nem elég a boldogsághoz. A nagy fordulat 2004-ben következett be: felismerte, hogy az evangélium igaz, és elfogadta Jézus Krisztust megváltó urának. Azóta örömmel vallja, hogy  mindenestől Isten áldásából él, és szeretné őt szolgálni élete minden területén. Jövedelme nagyobbik részét olyan társadalmi célokra és adakozásokra fordítja, melyekkel kapcsolatban úgy látja, hogy Isten személyesen indítja erre. Kiemelt támogatója a súlyosan beteg gyermekeket mentő Szemem Fénye alapítványnak, valamint több oktatási programnak. Idén úgy döntött, hogy jelentős adománnyal segíti az Élő Szó Független Média Alapítvány létrejöttét, valamint a mindennapi.hu működését, abban a reményben, hogy példáját követve más támogatók, szponzorok is csatlakoznak a kezdeményezéshez.

Nős, két kislány boldog édesapja.  

Képviselő: Balavány György író, újságíró, 1968-ban született Budapesten. Autodidakta író, újságíró.  

Alapító szerkesztője volt a kilencvenes években egyetemi berkekből, illetve Lengyel Péter írói szemináriumáról indult Törökfürdő kulturális magazinnak, amely eredetileg antiposztmodern mozgalom lett volna. (Ebből a körből indult Térey János, Ficsku Pál, Peer Krisztián, Péterfy Gergely és még sokan mások.)  

Domokos Mátyás felfedezettjeként publikált a kilencvenes évek végéig esszéket, kisregényeket, verseket és könyvrecenziókat irodalmi  folyóiratokban és antológiákban (Holmi, Magyar Napló, Mozgó Világ, Törökfürdő, Táncrend).  

Kamaszkora óta muzsikál, két évig bassszusgitáron játszott az Ági és Fiúk zenekarban, később megalakította a kérészéletű, ám nagy sikerű Kafé Bardo együttest. Huszonkilenc éves korában nagyon úgy tűnt, hogy meg fog halni. Ekkor megtért, leszokott a kábítószerről és elment újságírónak.  

Dolgozott a TV2-nél, a Pest Megyei Hírlapnál, sőt néhány pecig a 168 óránál is.  Élete legszebb éveit a Magyar Nemzet főmunkatársaként töltötte. Jelenleg dokumentumfilm- és játékfilmforgatókönyveket ír (a Hajnal Gergely rendezte Visszaszámlálás című filmje  kategóriájában a legnézettebb volt a 39. filmszemlén). 

Míg a tisztelt olvasó e sorokat olvassa, hősünk a mindennapi.hu portált szervezi, melynek – ha Isten akarja, és még élünk – főszerkesztője lesz.  

Szenvedélyes laikusként foglalkozik igehirdetéssel, teológia- és  filozófiatörténettel. Kivezetés a filozófiából című esszékötete megjelenés előtt áll, emellett a kinyilatkoztatás paradoxonjaival foglalkozó hermeneutikai művén dolgozik – remélhetőleg egy évtizeden belül ezzel is elkészül. 

Díjak: 2004. Minőségi Újságírásért Díj, 2006. Minőségi Újságírásért Díj, 2008. Magyar Nemzet Díj, 2010. Szellemi Honvédelem Díj írott sajtó kategória (Pethő Sándor, a Magyar Nemzet alapító főszerkesztője emlékére létrehozott díj). 

A Biai Református Egyházközségben presbiter. Négy fia van és egy felesége.  

Kuratóriumi tagok: 

Balog Zoltán református teológus   

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára.

1958-ban született Ózdon. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián református lelkészként végzett, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán mentálhigiénés szakemberi diplomát szerzett.

Hat évig volt lelkész a Maglódi Református Egyházközösségében, ezután került a Fidesz országgyűlési frakciójához szakértőnek. 1998-tól 2002-ig a Miniszterelnöki Hivatalban miniszterelnöki főtanácsadóként tevékenykedett, ezután egy évig a Köztársasági Elnöki Hivatalban társadalompolitikai főosztályvezető volt. 2007-ig a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány Főigazgatója, majd a kuratórium elnöke, jelenleg is. 2006-tól 2010-ig országgyűlési képviselő, az Emberi Jogi kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke.

Végzettségének és érdeklődési körének megfelelően néhány csoport, alapítvány és egyesület tagja, tanácsadója és vezetője. Állandó előadó teológiai, egyházpolitikai, valamint közéleti konferenciákon. Részt vesz gyermek- és ifjúsági táborok szervezésében.

Nős, öt gyermek édesapja.  

Fűtő Róbert misszionárius, presbiteriánus lelkész

Robert az Egyesült Államokban, St. Louisban született 1966-ban. Édesapjának, Fűtő Albertnek 1956-os forradalmi tevékenysége miatt el kellett hagynia Magyarországot. Édesanyja pedig egy erdélyi sváb faluból származik. Robert a Columbia, Missouri egyetemen végzett 1990-ben.  22 évesen, egy lelki tusakodás útján tért meg, majd a Timóteus Társaságnál misszionáriusaként kezdett szolgálni. 1993-ban csoportvezetőként jött Szegedre. Ottléte alatt ismerkedett meg feleségével, Sípos Tündével.  1995-ben az esküvő után Robi szülővárosában, St.Louisban telepedtek le és együtt végezték a presbyteriánus Covenant teologiát. Négy év múlva, 1999-ben Robert a presbyteriánus egyház beiktatott misszionárius lelkészeként tért vissza Magyarországra. Gyermekei, Hajnal és Csenge már itt születtek Budapesten, ahol 7 évig éltek. 2007-ben költöztek Biatorbágyra, ahol a biai református gyülekezet tagjaként aktívan szolgál.   A magyarországi missziós tevékenységének több arca van. Elsősorban a Bibliaszövetség Bibliaiskolájában tanít Biblia Teológiát, Apologetikát/ Evangélizációt és Lelkigondozást.  Emellet tíz éve vezeti a Budapesten működő Filmklubot és a Szabad Szombat nevezetű programot.  2009-ben jelent meg "Mai filmek keresztyén szemmel" című könyve.  Ezenkívül még a Biblia Házassággondozó Szolgálatban is tart előadásokat és konferenciákat.  Folyamatban van házassággal kapcsolatos "Béküljünk ki" című könyvének kiadása. Szívügye, hogy minél több ember megismerje Jézus Krisztust, mint személyes Megváltóját és Urát, akiben teljes szívből tudnak majd bízni minden körülmény között, hisz Jézus az élet elrejtett kincse. 

Szenczy Sándor baptista lelkipásztor,

a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány vezetője.  

1965-ben született Sajószentpéteren. Lelkész, nemzetközi segélymunkás, aki a pesti vagonoktól indulva jutott a Fehér Házig. Baptista lelkészként számos gyülekezet növekedéséhez járult hozzá, a vezetésével 1996-ban létrejött Baptista Szeretetszolgálat mára több kontinensen dolgozó, milliárdos szervezetté nőtt, az EU szerint az ország negyedik legfontosabb humanitárius szervezete. 20 éve sikeres házasságban él Szenczy Katalin konduktorral. Öt gyermekük közül négyet örökbe fogadtak:  Enikő 32, Anna 18, Áron 16, Benjamin és Domonkos három évesek.  

14 éves volt amikor szülei elváltak és elköltözött otthonról. Ebben az időszakban magától értetődőek voltak a bulihegyek, alkohol, kábítószer, rendőrségi ügyek. A gimnáziumból csak azért nem rúgták ki, mert akkoriban Magyarország tíz legjobb sakkozója között volt. Feltört lakásokban, a Nyugati pályaudvaron álló vagonokban élt a „banda”, amely egyenesen sétált bele az undergroundos, Vágtázó halottkémes, Balkános, fekete lódenkabátos korszakba. 

Sándor életében a katonaság vetett véget ezeknek az éveknek. Amikor a központból kihelyezték egy lokátor-állomásra és „ottfelejtették” 49 napra, egy ismeretlen hívón keresztül Isten megtalálta a titkos katonai telefonvonalon keresztül. Rászakadt a leszerelés után megvett Biblia igazsága, és az első ima után felegyenesedve már nem ugyanaz az ember volt. 

A Református Teológián elvégzett három évfolyam után a Baptista Teológián fejezte be tanulmányait. Lelkészi hivatását 1994-ben kezdte el Velencén, ahol az alig több mint tízfős gyülekezet egy szűk évtized alatt százfősre nőtt a keze alatt. Jelenleg a verőcei baptista gyülekezet pásztora. 

A Baptista Szeretetszolgálat 1996-ban jött létre Szenczy Sándor látása alapján. Az alapítvány ma hazánk ötödik legnagyobb humanitárius szervezete, amely a világ 25 országa mellett Magyarországon is milliárdos nagyságrendű munkát végez. Sándor és családja lakott és segített már Koszovóban, Vietnámban, Jordániában, Sri Lankán, Kambodzsában. Észak-Koreába, Csecsenföldre, Irakba és egyéb „forró” válságövezetekbe pedig sokszor inkább egyedül utazik. Munkája során találkozott államok vezetőivel, köztük három amerikai elnökkel is, imaórát tartott a Pentagonban és a kambodzsai dzsungel közepén. 

Szenczy Sándor aktív médiaszereplő, kommunikátor, blogger, aki hitét, életét, élményeit igehirdetésekben, személyes beszélgetésekben és sokszor a sajtó nyilvánossága előtt is örömmel osztja meg. 

Díjak: 2004. Egészségügyi, szociális és családügyi miniszteri Dicséret

2006. Ezüst érdemérem a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől

2007. Külügyminiszteri a „Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért” elismerés

2009. Aphelandra-díj 

Szeverényi János evangélikus lelkész

A Magyarországi Evangélikus Egyház missziói lelkésze, Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) alelnöke.

1959-ben született Békéscsabán, nagycsalád tizenegyedik gyermekeként.

Fényképész mesterséget tanult és öt éven átdolgozott műtermi, riport majd múzeumi fotósként. Több önálló fotókiállítása volt, képeit országos és nemzetközi kiállításokon is kiállították, díjazták.

Megtérése után elvégezte az Evangélikus Teológiai Főiskolát.

Két békés megyei faluban kezdte lelkészi szolgálatát /Csorvás, Gerendás/, majd kinevezték országos ifjúsági lelkésznek. 

Az 1950-ben betiltott Keresztyén Ifjúsági Egyesület /KIE/ újraszervezője volt. Konferenciákat, munkatársképző tanfolyamokat szervezett és  szerkesztette a Vezess! című ifjúsági módszertani lapot.

Erdélyben és Kárpátalján is segíti az ifjúsági munkát.

1995-2003. Budapest-Kelenföldi igazgató-lelkész és budai esperes volt.

Gyülekezeti szolgálata mellett, két éven át, utcai szociális munkát végzett a VIII. kerületben.

2003. szeptemberétől országos evangélizációs és missziói lelkész.

Tevékenysége – előadások, igehirdetések, lelkigondozás, sajtómunka, felekezetközi szolgálat - az egész Kárpát-medencére kiterjed.

Személyes honlapcíme: www.szeverenyijanos.hu 

Visky András - Költő, író, rendező, dramaturg  

1957-ben született Marosvásárhelyen egy református lelkészcsalád hetedik gyermekeként. Édesapját csaknem nyolcéves korában ismeri meg, miután ismét találkozhat a 22 évre elítélt apa és a kitelepített osztrák édesanya a hét gyermekkel. Boldog gyermekkorát a romániai Gulág egyik lágerfalujában töltötte, a Baragan néven ismert román puszta délkeleti szegélyén. A román puszta bibliai tájjá lett számára, az egyiptomi fogság és szabadulás története pedig egzisztenciális élménnyé. Jelenleg a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Televízió és Színházművészeti Karának docense, valamint a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója. Feleségével (Sarolta) és négy gyermekével (András, Anna, Dóra és Bence) Kolozsváron élnek; boldogan, míg meg nem halnak; és azután is, boldogan. Írásai (vers, próza, dráma, esszé, tanulmány) magyarul, románul, angolul, bolgárul, olaszul, franciául, szlovénul jelentek meg. Írásait főként az Élet és Irodalom, Jelenkor, Pannonhalmi Szemle, Színház, Győri Műhely, Korunk, Látó publikálja. Darabjait magyar, román, szerb és amerikai színházak játsszák, neves rendezők rendezésében (Tompa Gábor, Christopher Markle, Mihai Maniutiu, Stephanie Sandberg, Karin Coonrod, Bodolay Géza, Szegvári Menyhért), több rádiójátékát mutatta be a Magyar Rádió, valamint a bukaresti Radio Romania Cultural. A 2009/10 egyetemi évet a Calvin College meghívott tanáraként az Egyesült Államokban töltötte. Fontosabb könyvei:  Partraszállás (Kriterion, Bukarest, 1982); Fotóiskola haladóknak (Kriterion, Bukarest, 1988); Hóbagoly (Pesti Szalon, Budapest, 1992); Romániai magyar négykezesek (Jelenkor, Pécs, 1994, Tompa Gáborral); Hamlet elindul (Szivárvány, Chicago – Mentor, Marosvásárhely, 1996); Reggeli csendesség (Harmat, Budapest, 1996); Goblen (Jelenkor, Pécs, 1998); Aranylevél  (Harmat, Budapest – Koinónia, Kolozsvár, 1999); Írni és (nem) rendezni (Koinónia, Kolozsvár, 2002); Fals tratat de convietuire (Dacia, Cluj, 2002. Daniel Vighivel és Alexandru Vladdal közösen írt regény, románul). Ha megH (Koinónia, Kolozsvár, 2003); Júlia (Magyar Rádió Rt. – Fekete Sas, Budapest, 2003); A szökés (Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006); Tirami sù (Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2006);  A különbözőség vidékén (Vigilia Kiadó, Budapest, 2007); Juliet (Theatre Y, Carol Stream, Chicago IL, 2007); Gyáva embert szeretsz (Jelenkor, Pécs, 2008); Megváltozhat-e egy ember (Korunk, Kolozsvár, 2009). 2009-ben a Harmat Kiadó Mint aki látja a hangot címmel beszélgetőkönyvet jelentetett meg vele (beszélgetőtárs: Sipos Márti). Fontosabb díjak: IRAT ALAP Nívó Díj (1993) Poesis Díj (1993); Soros Díj (1999); Látó Nívó Díj (1991, 1993, 2000), Salvatore Quasimodo Díj (2001); Károli Gáspár Díj (2002); Szép Ernő Díj (2002); Év Könyve Díj (ARTISJUS – Arany János Alapítvány, 2004); A POSZT különdíja (2007); Bánffy Miklós-díj (2007); Rát Mátyás-díj (2007); József Attila-díj (2009).