Isten ajándéka – 15 éves az orosházi evangélikus óvoda
Hála legyen az Istennek kimondhatatlan ajándékáért! Ezt az igét választotta mottóul a 15. tanévre az evangélikus óvoda. Forrás: oroscafe.hu / B. Imre Julianna
Szombaton délelőtt jubileumi ünnepnapot tartottak az összevont intézményben. Délelőtt az óvodában, délután az iskolában zajlottak az események, amelyek sorát istentisztelet zárta az evangélikus templomban. A fenntartó egyház részéről prominens személyiségek is jelen voltak, a délutáni beszédek már Gáncs Péter püspök jelenlétében hangoztak el.
Az egykori alapítók, a jelenlegi dolgozók, szülők és a gyermekek egy része töltötte a délelőttöt az ünneplés jegyében, a nagycsoportosok műsorral és gyermeki bájjal örvendeztették meg a felnőtteket. Vajer Tímea óvodavezető köszöntőjében a hála hangja volt a leghangsúlyosabb. Szavai szerint az óvodát Isten ajándékának tekintik, a gyermekeket a legdrágább kincseknek, amelyekre a legnagyobb gonddal vigyáznak, és vetik el bennük a lelki nevelés révén a gyermeki hit apró magvait.
Deák László igazgató-lelkész a jövő építésének fontosságát emelte ki, ahhoz hasonlította az évfordulót, mint amikor a szülő gyermeke sikerein örvendezik. Ahogy fogalmazott: amelyik gyülekezetnek csak múltja van, az halott gyülekezet.
Az ország legnagyobb létszámú evangélikus óvodájában az alapító Győri Gábor esperes – meglepő retorikával élve – azt ecsetelte, hogy a másfél évtizedről nincs mit mondania. Mert szerinte a csodát nem lehet, és nem kell magyarázni, az Isten akaratából megvalósult álom magától értetődik. Ugyanakkor felelevenítette a kezdeteket, Révész Józsefnével együtt még az óvoda indulóját is elénekelték (amelyhez a jelenlévők csatlakoztak, így a szemlélő nemcsak a szavak szintjén tapasztalta meg az együvé tartozást).
Dr. Dancsó József alpolgármesterként, szülőként, valamint az intézmény igazgatótanácsának tagjaként szólt, személyes történeteket felidézve. Hangsúlyozta, hogy az akkor elindított folyamat hatására ma már református óvoda is működik a városban, biztosítva a sokszínűséget az oktatásban. „Nehéz ettől az intézménytől elszakadni” – összegezte gondolatait, amelyekhez stábunknak nyilatkozva csatlakozott Révész Józsefné is. „Úgy hagytam itt az óvodát, hogy minden, amit elkezdtünk, folytatódik, és bár nem köt ide a mindennapi munka, úgy érzem, ma is ide tartozom” – mondta meghatottan „Böbike”.
A nagycsoportosok műsora abból a hittankönyvből táplálkozott, amelyet szintén az óvodaalapító óvónő állított össze, és nemrégen adtak ki, elsőként az egyház történetében. (A kiadvány bemutatóját délután tartotta a szerző.) Az ünnepségre szép kiadvány is megjelent a jubileumi évét ünneplő óvodáról.
A délutáni események során Ribár János esperes ünnepi beszédében annak a teoretikus kifejtésére vállalkozott, hogy nem lehet a véletlen műve az, hogy Orosházán létrejöhetett az óvoda, és kiteljesedhetett a ma működő intézményrendszer. Valamint arról is szól, beteg gyermekeknél tett látogatását felemlítve, hogy nem mindenkinek adatott meg az egészséges gyermek, és ezért ne feledjünk el hálát adni a Teremtőnek.
A nyilatkozók mindegyike egybehangzóan kiemelte: a vallásos nevelést a legkisebbeknél kell elkezdeni, a szülőket ezen a korosztályon keresztül lehet leginkább közel vinni Jézushoz.
További képek:
