80 éves Szeged dísze és büszkesége, a dóm + FOTÓK

Létrehozás: 2010. október 25., 10:05 Legutolsó módosítás: 2010. október 25., 10:08

A mai nap nemcsak az egyház, de a város és az ország számára is kivételes jelentőségű ünnep, hiszen 80 évvel ezelőtt szentelték fel Szeged jelképét és büszkeségét, a Fogadalmi templomot és a Dóm teret alkotó épületegyüttest. Forrás: szegedma.hu

Az eseményről ünnepi szentmisén emlékeztek meg, amelyen részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás miniszter, Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora, az állami, megyei és önkormányzati szervezetek és intézmények vezetői, képviselői, a Szlovákiából és Lengyelországból érkező egyházi küldöttségek, a testvéregyházak képviselői, a nagyváradi, nagybecskereki, szabadkai, temesvári és nagyszombati püspökök, valamint az egész egyházközösség és egyházmegye területéről érkező zarándokok.
Kiss-Rigó László megyés püspök történelmi szempontból közelítve beszélt az igazi evangéliumi áldozatról. Az aradi vértanúk példáját idézte, akik elkerülhették volna sorsukat egy kis megalkuvással, de nem tették, vállalták a megaláztatást hősies példaadással. Gondoljunk ’56 hőseire, áldozataira, akik halálukban, sőt haláluk után is sok megaláztatást viseltek el, szenvedésnek voltak alávetve, ma viszont hivatalosan és nyilvánosan feltekinthetünk rájuk, erőt meríthetünk az áldozatukból – figyelmeztetett a püspök. A néhány évvel ezelőtti, október 23-ai ünneplésnek is vannak, ha nem is vértanúi, de olyan tanúi, akiket nagyon megaláztak. Ha nem is magasztalták fel őket, bizonyos kártérítést megkaptak. Ilyen megközelítésből valóban igaznak tűnik Jézus mondása: aki valódi értékért, igazságért, a közösségért áldozatot hoz, szerénységet vállal, küzd és meg nem értést visel el, az előbb-utóbb megdicsőül.

Klebelsberg követendő példája

A Fogadalmi templom építéséről szólva a püspök kiemelte Klebelsberg Kunó áldozatos munkáját, aki fontos értékeket képviselve, kudarccal dacolva, az összefogás hiányával megküzdve és azt legyőzve, mégis maradandót alkotott. Az ő példájából erőt meríthetünk, szebbé, jobbá és igazabbá tehetjük a társadalmat.
A közel 3500 hívőt befogadó székesegyház kicsinek bizonyult, rengetegen álltak, vagy kivetítőkről kintről követték a templomban zajló eseményeket. A Dóm téren meghirdetett “Emeld fel szívedet, nemzetem!” című, Koltay Gábor által rendezett és Bodnár Vivien, Rékasi Károly, Miller Zoltán, Szélyes Imre, Pitti Katalin, Varga Klári, Varga Miklós, továbbá temesvári, szabadkai, nagyváradi és szegedi színészek, a Kormorán együttes, a 60 tagú kórus, a 80 tagú tánckar és mintegy 100 szegedi egyetemista közreműködésével meghirdetett emlékműsor jó háromnegyed órát késett, de ez sem kedvetlenítette el a közel 10 ezres nézősereget.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye megalakulását és a Dóm felépítésének történetét prózában, versben, táncban, filmbetétekkel, dalban elevenítették fel egy-egy szám közé iktatva az ünnepi szónokokat. Szabó Gábor, az SZTE rektora szerint Szeged hatalmas áldozatot vállalva a Fogadalmi templom mellé megépítette a Dóm teret és a hozzá kapcsolódó egyetemi épületeket. A városnak ehhez 5 millió pengő hitelt kellett felvennie. Fontosak a kövek, de a dóm sem az épület miatt fontos, hanem a hívők miatt. Klebelsberg is tudta: a kövek mögött ki kell alakítani olyan szellemet, amely a szegedi egyetemet és a várost felírja a világ térképére.

Ne csak őrizzék, gazdagítsák is

Szegednek – mint szellemi gócpontnak – a fejlődése nem lokális vagy regionális célú, a város fejlődése, keresztény erejének kiteljesítése nemzeti érdek – figyelmeztetett Réthelyi Miklós miniszter. A kulturális és vallási intézmények ugyanazt a szerepet játsszák a magyar szellemi életben, mint a generátorok az iparban: áramot szolgáltatnak, a szellemi, a kritikai és az erkölcsi erő áramait sugározzák szét. Mit üzen nekünk itt, a téren, Klebelsberg életműve? – tette fel a kérdést Réthelyi. Elsősorban azt, hogy áldozatkészen szeressük mindazt, amit a szegedi Fogadalmi templom és az előtte álló tér egy magyarnak jelenthet.
Kiss-Rigó László a 80 évvel ezelőtti összefogásról beszélt. Bizalommal kérte a minisztert, a rektort és a polgármestert, működjenek együtt annak érdekében, hogy az akkori kimagasló teljesítményt ne csak őrizzék, hanem gazdagítsák és fejlesszék is. Az egyházmegye nevében ehhez mindenfajta közreműködést felkínált.
A téren ritkán látott ennyi nézőt még az időnként eleredő eső sem riasztotta el, figyelemmel kísérték a tartalmas műsort és lelkes tapssal jutalmazták a tehetségük legjavát nyújtó művészeket.

További képek:

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/10/80-eves-szeged-disze-es-buszkesege-a-dom.html

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben