Holnemvolt Fesztivál: Mesék felnőtteknek – Körmendy Petra lelkésznővel, a fesztivál szervezőjével beszélgettünk

– Honnan jött a fesztivál ötlete?

– Ennek több rétege is van. Először is a történeti: Zalka Csenge Virág, vagy közismert nevén a Tarkabarka Hölgy két évvel ezelőtt karácsonykor gyülekezetünk vendége volt. Ő a világ számos országának közönségével ismertette meg a magyar meséket angol és spanyol nyelven, és cserébe hazahozta más országok, kultúrák történeteit a magyar hallgatóknak. Magyarország első és egyetlen nemzetközi mesemondójának számít. Hozzá kell tenni, hogy Amerikában Kellner és Fulbright ösztöndíjas volt, majd előadóként részt vett a 2010-es TEDxYouth konferencián.
Másodsorban személyes jellegű vonatkozása van, hiszen annakidején, egy személyes mélypontomon, Brother Blue amerikai protestáns teológus utcai mesélése fogott meg engem leginkább és segített egy bizonyos holtponton átjutnom.

– A tengerentúlon tehát ennek hagyománya van már?

– Nem csak a tengerentúlon, de a világ számos országában éledt újjá az utóbbi évtizedben a mesemondás műfaja. Magyarországon a mozgalom még gyerekcipőben jár, de reméljük, hogy a külföldi mesemondókkal való találkozás új ötletekkel, új lendülettel, és új történetekkel ajándékozza majd meg a hazai közönséget.

– Amikor egyik ismerősömnek meséltem a rendezvényről, kifogásolni kezdte, miért ilyen divatosnak tűnő angol kifejezést használtok. Nem lehetne a storytelling helyett inkább mesélést mondani?

– Ezek nem egyszerű mesék, hanem felnőtteknek szóló történetek. De félreértés ne essék, nem olyan történetek, hanem a megértéshez bizonyos fokú érettséget tételeznek fel. A storytelling azonban sokkal többet jelent egyszerű mesemondásnál. Ez egy színes, különleges, nemzetközi műfaj, amely nem csak a tündérmeséket és népmeséket foglalja magába. Egy storyteller elmesél, és színpadra visz bármit, ami történet, ami elmondható. Ezért aztán nincs is két egyforma közöttük: mindenki más kultúrából érkezik, mindenki mást hoz magával; mindenkit más és más történetek, szereplők érdekelnek. Egy nemzetközi storytelling fesztiválon rengeteg különféle személyiséggel, kultúrával, és stílussal találkozhat az ember. Amíg azonban Magyarországon is meg nem honosodik ez a fajta mesélős műfaj, addig egymással párhuzamosan használjuk a két szót, hogy az emberek tudják, mit is értünk ezalatt a mesélés alatt.

– A mesélés valóban furcsa műfajnak hathat. A gyerekkort idézi, amikor még mindent elhitt az ember, amit mondtak neki…

– Ha azonban egyszerűbb történetekben hinni tudunk, akkor talán megnyílunk majd olyan komolyabb történetek révén, amelyek valamiféleképpen túlmutatnak a transzcendentális valóságba, és Isten felé terelgetnek. Ezek a mesék tehát egyfajta ablakként funkcionálnak: rányitják a szemünket a megfoghatatlanra.

– Kik lesznek a mesemondóitok? Hogyan sikerült őket felkérni?

– Mivel a gyülekezetnek egy ilyen fesztivál megszervezésére nem lett volna pénze, ezért alapvetően az határozta meg a mesemondók kiválogatását, hogy ki az, aki ingyen eljönne. Illetve a szállást és az ételt, valamint ha minden jól megy, akkor a repülőjegyüket a jegyekért kapott bevételből fedezni tudjuk, de fellépti díjat nem tudunk adni nekik.
A norvégiai Tone Bolstad Flode feledésbe merült észak-európai mítoszokat, népmeséket vegyít saját történeteivel, az egyesült államokbeli Angela Davis egzotikus afrikai-amerikai, cajun, kreol és más távoli kultúrákból származó meséivel és legendáival varázsolja el a közönséget.
César „El Wayqui” Villegas humorral és csodás képzelőerővel tárja elénk hazája, Peru és a világ más népeinek ősi történeteit. Brigit Lehner osztrák mesemondó énekkel és citerával kíséri előadásait, Csernik Szende lábbábos Székelyföld kevésbé ismert meséit, legendáit dolgozza fel, Zalka Csenge Virág pedig a világ számos kultúrájának meséi mellett saját történeteit is megosztja a hallgatókkal.

– Hogyan zajlik majd a fesztivál?

– 2011. március 12-13-án rendezzük meg, az egyes napokra külön-külön is lehet majd belépőjegyet vásárolni. A mesemondók óránként váltják majd egymást. Szombat este a különlegesség, hogy kísértethistóriák is lesznek és világító papírlampionokat is fogunk eregetni. Vasárnap az istentisztelet idején vallásos meséket mondanak majd el. A fesztivál hét nyelven zajlik majd, minden előadást kreatív tolmácsolás tesz majd élvezhetővé a csak magyarul értő hallgatók számára is.
A fesztivál kísérőprogramja egy kiállítás lesz, amelyen Grünfelder Judit és Szilágyi Csilla üvegtervezők, valamint Karai Györgyi és Lublóy Zoltán porcelántervezők mutatják be narratív témájú alkotásaikat.
A hétvégi fesztivál után, március 14-én hétfőn néhány mesemondó a Gerlóczy Kávéház teraszán is elmond pár mesét, délután 15 és 18 óra között. Ez egy ingyenes bónusz lesz az érdeklődők számára.

– Hányan jelentkeztek eddig?

– 300 férőhelyünk van és van még néhány hely.

– Tervezitek, hogy jövőre újra megrendezitek?

– Szeretnénk hagyományt teremteni, és a terveink szerint jövőre, talán április végén, újra megrendezzük majd a Holnemvolt Fesztivált.