Életem percekben

Kadlecsik Zoltán írásai.

Kétségben az egység

Kétségben az egység

Talán ismerik a kedves olvasók a következő kis anekdotát. Mikor is a szúnyog berepül egy McDonald’s-ba, repül mindenfelé, aztán megtelepszik egy pohár shake szélén, de véletlenül beleesik. Kapálózik, majd öt perc küzdés után sikerül kievickélnie, aztán gyorsan odébb száll, ismét egy shake szélére. De szerencsétlenségére megint belecsúszik. Kapálózik újból, de végül már nem bírja tovább és belefullad. Mi ebből a tanulság? Soha ne ess két shake-be. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Meghalsz, mielőtt megszületnél?

Meghalsz, mielőtt megszületnél?

Ezt a kis címet Pál Ferenctől (katolikus pap, az óbudai Kövi Szűz Mária plébánia lelkipásztora, mentálhigiénés szakember) olvastam valahol. Talán nem is így van szó szerint, de nekem nagyon kifejező kis mondat. Az érzés, azt hiszem ismerős lehet sokunknak. Hallottam én is édesanyámtól, Idestől a nagymamámtól, deresedő hajú uraktól és hölgyektől, hogy ha előröl kezdhetném, biztosan másképp csinálnám, nem így élném az életem. Ezen, fiatalabb koromban mindig elcsodálkoztam. Ezt nem tudták korábban? Miért nem változtattak akkor az életükön? Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Egyedül. Vagyok.

Egyedül. Vagyok.

Nem egy mondat, hanem kettő. Egyedül. Vagyok. Egyedül voltam már, édesanyám pocakjában is. Egyedül voltam akkor, mikor féltem a sötét szobában, hogy a panelházba belecsap a villám. Aztán akkor is egyedül voltam, mikor óvodában megtetszett Kati és később az iskolában Rita és mikor beleszerettem Ildikóba. Persze voltak mellettem emberek. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Kezdet és Vég…

Kezdet és Vég…

Aminek kezdete van, annak vége is van. Kisgyermekkoromban persze ez nem volt tudatos bennem, bár akkor is éreztem már ennek a mondatnak a súlyát és igazságát. Mindig valami különös, varázslatos élmény volt, mikor eljött a péntek és nem kellett menni iskolába. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Próbálkozom

Próbálkozom

Legalább próbáld meg, hallottam vagy ezerszer. Otthon, iskolában, munkahelyen. Ismerősöktől, barátoktól, kollégáktól, szüleimtől. Mindig próbálkozni kell. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

A döntő

A döntő

A második három perc. A döntőben birkózom a német fiúval. Nincs sok idő hátra. Jól tudom, hogy pontozással nem nyerhetem meg a versenyt, csak ha két vállra fektetem. A bíró is német. Ez nekem nem kedvez. Döntetlen a helyzet. Még kettő perc, és fáradok. Aztán valahogy egy jól sikerült dobással, amire kaptam öt pontot, eldobom a német fiút. Két váll. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Meggyógyultam

Meggyógyultam

Múlt hét csütörtökön villámcsapásként elkapott a nátha. Délelőtt még intézkedtem, tettem-vettem, és délutánra már folyt az orrom, tüsszögtem, és csak arra tudtam gondolni, hogy mikor pihenhetek le. Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Tudom, amit tudok

Tudom, amit tudok

Egy valamit tudok biztosan, azt hogy nem tudok, semmit – mondja Szókratész. Ezen gondolkozom egy ideje, hogy mit is tudok és mi is a tudás? Mi az ismeret? Van-e különbség ideológiai, gondolati tudás között és tapasztalati tudás között? Amit valamilyennek vélek, az valóban olyan is vagy csak az én fejemben olyan? És, amit valamilyennek tapasztalok, az igaz mindenre és mindenkire vagy csak az én személyes élményeim ezek? Szöveg: Kadlecsik Zoltán

Bővebben…

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • RSS hírcsatorna
  • Küldés levélben