Egyházügyi törvény: Még szigorúbban?

Létrehozás: 2011. december 22., 17:12 Legutolsó módosítás: 2011. december 22., 17:19

Továbbra is figyelemmel kísérem az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos mizériát. Bár a törvényjavaslatnak tegnap még neve sem volt, mára kiderült, hogy még szigorúbbra veszik a feltételeket. Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna

A Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségei levélben fordultak Lázár Jánoshoz, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjéhez „A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról” szóló törvénnyel kapcsolatban és arra kérték, hogy az újra elfogadandó törvény „ismerje el mindazon világvallások, vallási közösségek egyházi státuszát, melyek bizonyították tanításuk értékelvűségét, társadalmi szolgálatuk pedig a szűkebb és tágabb közösség javát szolgálja.”

Mindezek után Lázár János úgy nyilatkozott, hogy javaslatokat vár a két egyháztól arra vonatkozóan, véleményük szerint kik azok a világvallások, vallási közösségek, akiket mégis hiányolnak a törvényből.

Ám úgy tűnik, hogy a törvényben mégsem fogják mindezen esetleg megfogalmazandó javaslatokat már figyelembe venni, hiszen a ma tárgyalt javaslat szintén úgy született meg, hogy nem konszenzus eredménye, hanem pár ember döntése. Újrafogalmaztak valamit, ami gyakorlatilag nem lett más, mint az eddigiek.

Azt kifogásolom, hogy miért nem egyeztetnek a kérdésben a vallási közösségekkel. Nem tudom, hogy a korábban megsemmisített javaslathoz képest a most megalkotott mennyivel jobb, újabb, értékesebb?

Továbbra is csak 14 egyházat ismernek el, a többiek változatlanul egyesületek lesznek és változatlanul a parlamenthez kell folyamodniuk elismerésért.

Ugyan meglebegtetik, hogy a beérkezett 72 kérelemből 10-12 biztosan megfelel majd az újabb feltételeknek is, de továbbra sem tágítják a kört. Én keresztény emberként kifogásolom, hogy a zsidó valláson kívül más vallás nem szerepel a felsoroltak között? Ez valóban reális vallási kép ma Magyarországon?

Azon is változtatni kellene, hogy a politikai kézből kerüljön át az erről való döntés egy olyan szakmai, teológiai, vallási fórum kezébe, amelyben számos vallás, egyház, felekezet képviselője foglalna helyet.

Ráadásul az új indítvány még szigorítja is azokat a feltételeket, amelyek az egyházak elismeréséhez szükségesek, ezek közé sorolnák ugyanis, hogy az egyesület nemzetközileg legalább száz éve működjön.

Előttem vannak az első keresztények, akik Jézus halála után összegyűlnek imádkozni és a Szentlélek pünkösdkor betölti őket és ezzel megalakul az első egyház. Vajon ők most elismerést kapnának ma Magyarországon?

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
  • Küldés levélben

egyházügyi törvény

Elküldte Szabó-Pap Gabriella idő 2011. december 23., 16:27
Mint arról ez a honlap is hírt adott korábban, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa már hónapokkal ezelőtt levélben kereste meg az illetékes államtitkárt, kérve, hogy az egyházügyi törvény módosításával ismerjék el egyháznak legalább azokat a közösségeket, amelyek tagegyházai a MEÖT-nek. Ja, persze, ha képviselői indítványokkal operál a Parlament, és nem államigazgatási egyeztetéssel, akkor az állam és az egyházak közti kapcsolatokért felelős közigazgatási apparátustól nem jut el a képviselőkig a kérelem. Márpedig, szeretném tudni, hogy ki, vagy milyen testület tudna szakmailag indokoltabb javaslatot tenni, mi nt a MEÖT????

MEÖT

Elküldte Horváth-Bolla Zsuzsanna idő 2011. december 23., 16:55
A MEÖT keresztény tagegyházak nevében emelte fel szavát. Egy egyházügyi törvényben azonban, a vallásszabadság jegyében, nem elegendő, ha csak keresztény egyházak szerepelnek.
De természetesen azzal egyet lehet érteni, hogy ma Magyarországon a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az a fórum és egyházi (érdek)képviselet, amelynek leginkább véleményt kellene mondania a kérdésben.